Nórán innen, Nórán túl...

Hogy kerülök színpadra? Himmler Andris blogja

Torino, még találkozunk!

2019. március 20. - Andris Himmler

Sziasztok!

Fantasztikus élményben lehetett részem márciusban: hat napra Torinóba látogattunk a színházzal, ahol négyszer adtuk elő a Nórát. Élménybeszámoló következik:

694f1033-64ac-4716-b4bc-af88f0e59dd1.JPG

Délután kettőkor találkoztunk a budapesti reptéren. Tudtuk, hogy csak estére érkezünk meg Olaszországba, hiszen két járattal megyünk, és sokat kell várni a csatlakozásra. Minden rendben ment, egészen addig, amíg meg nem érkeztünk Münchenbe. Az indulás előtt egy órával hirtelen kiírták, hogy törölték a járatunkat. Először nem is nagyon foglalkoztunk vele – gondoltuk, hogy biztos megoldódik a helyzet, viccelődtünk, beszélgettünk. Egy idő után viszont kiderült, hogy a következő járat reggel hétkor megy, viszont nincs szállás, mert túl sokan vagyunk. Ekkor döbbentünk rá, hogy igen, mi a reptéren fogunk aludni. Olyan ötlet is felmerült, hogy egyszerűen adjuk elő ott a Nórát, hiszen bőven lesz időnk. :) Kaptunk több karton vizet, csokikat, rágcsákat, rengeteg párnát és takarót. Íme:

img_6609.jpgAz éjszaka nem telt valami kellemesen, hiszen enyhén szólva nem kényelmes rettentő erős fényben műanyag székeken aludni. Ráadásul egész éjjel járkáltak a takarítók és a reptéri munkások, akik mindig akkor ébresztettek fel, amikor már majdnem elaludtunk volna. Sebaj, az alvást kivéve tök jó élmény volt. Rögtön megjelent az újságokban, hogy Ónodi Eszter a müncheni reptéren csövezik. Vicces volt olvasgatni a címeket, amik az egész eseményt rettentő tragikusnak állították be: „Rémálom, szörnyű, mi történt Ónodi Eszterrel a reptéren!” - írta a Ripost. Sőt, a Velvet cikkéből az is kiderült, hogy nem egyszerűen Olaszországba, hanem egyenesen európai turnéra indultunk... :) 

Szerencsére a reggeli géppel eljutottunk Torinóba, és tízkor már a szállodánkban voltunk. Gyorsan ledőltünk pár órára, utána pedig a színház felé vettük az irányt – odaérve elképedve láttam, hogy mekkora az épület belmagassága. Szerencsére a próba és az előadás is jól sikerült, bár a nap végére látszott, hogy mindenki elfáradt, ami nem csoda. 

img_6114.jpeg

Torinóban nagyon szigorú szabályok vonatkoznak a színházakra. Például díszletbontáskor a színpadon tartozkódok kötelesek sisakot hordani. Ennél is furább volt, hogy minden előadásra érkezett legalább hét tűzoltó, akik a színház külöböző pontjain álltak egyenruhában. Pontosan tudni akarták, hogy hányadik percben használnak füstgépet, és mikor gyújták meg a csillagszórót, vagy a cigit. Azt is érdekes volt megtapasztalni, hogy az olasz színházi kultúra nagyon eltér a magyartól. Például ott nem bunkóság, ha az előadás alatt sutyorogsz. Sőt, még a színházi személyzet is hangoskodik, beleértve a tűzoltókat. Szóval sokkal lazábban kezelik a dolgokat, mint itthon. 

A második nap természetesen volt szabadidőnk is: rengeteget sétálgattunk, felmentünk egy magas toronyba, ahonnan beláthattuk az egész várost, és bejártuk a filmmúzeumot is, ami szintén nagyon tetszett. Sőt, még arra is jutott időnk, hogy megkeressük Kossuth Lajos szobrát, aki Torinóban hunyt el. Az előadás után pedig találtunk egy menő éttermet, amit nagyon megszerettünk. 

img_6012.jpgA harmadik nap volt a legmelegebb az idő – 25 fok –, így nagyon kellemes volt rövidujjúban sétálgatni a városban. Ellátogattunk a piacra, ahol rengeteg finomságot vásároltunk. A tervünk az volt, hogy egy parkban fogunk piknikezni, de végül egy padon csöveztünk... :) Este viszont egy újabb kalamajka történt: az előadás előtt meghalt a keverőpult. Nagy szerencse, hogy Misha, a hangmérnök tökéletesen beszél olaszul, így viszonylag hamar sikerült megoldani a problémát. Sajnos így is csúsztunk, ezért nem volt idő a hangbeállásra... Fura volt, hogy a színház dolgozói nem tudtak mit kezdeni azokkal az emberekkel, akik mindezek ellenére bejöttek a nézőtérre, és a helyükről figyeltek minket, ahogy húszan állunk a színpadon, és várjuk, hogy mikor szólal meg a zene. Egy idő után szerencsére finoman kitessékelték őket. Aztán egyszer csak megtörtént a csoda: felcsendült a nyitójelenet. Kicsit izgultunk, hiszen nem hallottuk a színészeket és a metronomot sem, de valahogy sikerült eljátszani... Meglepődtünk, hogy minden hiba ellenére aznap volt a legnagyobb siker – a nézők állva tapsoltak. Sőt, egy egész egyetemista csoport megvárt minket a művészbejárónál, hogy gratuláljanak. 

img_5944.jpg

A negyedik nap már rosszabb idő volt, de nem bánkódtunk. Ellátogattunk az autómúzeumba, ahol a régi idők járgányai a legmodernebb kocsik mellett parkolnak. Persze a vásárlás sem maradhatot ki, sőt, előadás után még egy isteni fagyit is ettünk. Másnap csak délben indultunk, így volt időnk még egy utolsót sétálni a gyönyörű Torinóban. Bár nagyon vártuk, visszafelé sajnos mégsem alhattunk a reptéren... :)

Összefoglalva: Torinó fantasztikus! A legnagyobb pozitívum a város hangulata: az emberek kedvesek és barátságosak. Ha színházba vágyik az ember, itt igazán nagy a választék, és utcazenészekből sincs hiány.

Hamarosan egy útifilmmel jelentkezem! 

Színházajánló:

  • Hullaégető - Belvárosi Színház: Ladislav Fuks hátborzongató regényét vitte színpadra Pelsőczy Réka, Gálvölgyi János főszereplésével. Rettentő jó a rendezés – például tetszett, hogy sok szereplő fejét óriás bábok takarják. A fényekkel és a zenével együtt sikerült egy igazán feszült légkört létrehozni a színházteremben. 
  • RögvEst - Momentán Társulat: Ha tényleg szeretnél kikapcsolódni, sokat nevetni, és még attól sem riadsz vissza, ha kihívnak a színpadra, akkor ez az improvizációs előadás neked való. 

Blogom Facebook oldala:

 NÓRA. INTERJÚIM. 

Andris

Beköszöntött az ősz...

Sziasztok!

Elkezdődött a színházi évad, de számomra nem a szokásos módon: A Peer Gynt utolsó, őszi előadása napján játszottuk idén először a Nórát. 

Szerencsére a Peer Gynt egy órával korábban keződik, mint régebben, tehát 18.00-kor. Ennek személy szerint nagyon örülök, hiszen így nem kell negyed 12-ig Kőbányán tartózkodni. A tavalyi év a kórus szempontjából sem volt egyszerű – kevesen voltunk, és sokan mutáltak. Szerencsére szeptemberre mindenkinek beállt a hangja, ezért sokkal élvezhetőbben énekelünk együtt. 

Történt egy kis érdekesség is: a szereplésünk után az esőkabát jelmezeinket egy nagy zsákba rakjuk, és ezt a színház dolgozói elteszik. Az egyik előadás előtt kiderült, hogy elvesztették az kabátokat, így egy ideig nem volt mit felvennünk. Sebaj, az újak sokkal menőbbek! :) Íme (a kinti jelenetek miatt legközelebb csak tavasszal láthatjátok az előadást.):...

44031535_1126355084182165_7131473052440723456_o.jpgA Nóra felújítópróbája egész jól sikerült, bár volt egy kis fennakadás, hiszen teljesen új világosítók és hangósítók dolgoznak a társulattal. Az előadás előtt jól ránk hozták a frászt. A színészek járkáltak a színpadon, én Álmossal beszélgettem. Beadták a mobilszöveget, majd rögtön a nyitójelenet zenéjét is, pedig még legalább négy perc volt hátra a kezdésig. A nézők elcsendesedtek, mi meg nem tudtuk, hogy mit csináljunk. Gyorsan elhallgatott a zene, és percekig nem történt semmi – jó, hogy a függöny le volt engedve. Szerencsére ezen kívül minden szuper volt. Íme egy kép a tapsrendről:

ke_pernyo_foto_2018-10-21_12_05_57.png

Színházajánló:

A mi osztályunk - Katona Kamra:  Megrázó darab, fantasztikus színészekkel. Az előadás egy lengyel osztály sorsát követi végig 1925-től napjainkig... Valós képet kapunk arról, hogy mennyi szörnyűséget tudnak az emberek tenni, hogy saját magukat biztonságban érezhessék...

Second life, avagy kétéletem - Hatszín Teátrum: Ahogy a címből is kiderül, a darabban játszó színészek életébe pillanthatunk bele, s megnézhetjük, hogy milyen lett volna, ha minden máshogy alakul... Rettentő vicces előadás, mely az utolsó fél órában igen komoly kérdéseket is megfogalmaz.

Jó emberek - Centrál Színház: A főszereplő Margie-t – akit Básti Juli alakít fantasztikusan – egy szerencsétlen, de ugyanakkor vicces embernek ismerjük meg. Majd kiderül, hogy semmi sem az, aminek látszik. Bonyorult emberi kapcsolatok sokaságát követhetjük végig hol nevetve, hol gondolkodva... 

Blogom Facebook oldala:

NÓRA. PEER GYNT. INTERJÚIM.

Andris

Ahogy tetszik – de tényleg!

Sziasztok!

Rendhagyó tartalom érkezik a blogra: színikritika az SZFE Ahogy Tetszik c. előadásáról.

Kezdjük ott, hogy a Shakespeare olvasókat két táborra lehet osztani: van, aki csak a régi, klasszikus fordításokat hajlandó olvasni, mások pedig szívesen próbálkoznak a legújabbal – például Nádasdyéval. Nyilván a darabot is többféleképpen lehet előadni: az egészen klasszikustól az ultramodernig... Én az utóbbi feldolgozást láttam nemrég az Ódry Színpadon.

ke_pernyo_foto_2018-09-25_15_59_05.png

Rögtön a színházterembe való belépéskor érdekes látvány tárul elénk: a nézőtér sötét, egy lélek sem ül ott. A közönséget felvezetik a színpadra, ami körbe van véve székekkel és párnákkal. Miközben az emberek hely után kutatnak, a színészek már a színpadon beszélgetnek, mozognak – tehát gyakorlatilag belépünk az előadásba. Az első fél óra teljes összevisszaság: a színészek egymás szavába vágva beszélnek, táncolnak, zenélnek. Nagyon figyeltem, és így is csak néha sikerült megértenem, hogy mi zajlik körülöttem. Sokszor bevonták a nézőket a darabba – szerintem a cél a zavarba ejtés volt. Arra a részre, amikor az egyik szereplő bejön egy motorral a színpadra, és egy idő után ellep minket a benzinszag, sokáig emlékezni fogok. Többször néztünk egymásra a barátaimmal nevetve, hogy tulajdonképpen mi folyik itt.

A nagy káosz után hirtelen csend lesz: az ardeni erdőben találjuk magunkat, és rögtön jön Rosalinda és Célia álruhában. Innentől kezdve érthetőbbé válik minden, bár a szerepek mindig cserélődnek – kell egy kis idő, mire erre az ember rájön. Az előadás utolsó részét ismét a sok zene, tánc és kreatív színpadi megoldások jellemzik, mégis az utolsó öt percben komolyra fordítják a szót: elhangzik a híres monológ: „Színház az egész világ...”.

A színészeknek rettentő nehéz feladatuk van a két óra alatt, hiszen színvonalasan táncolnak és zenélnek, sőt még a hangosítás is az ő feladatuk. Mindenki a maximumot hozta ki magából. Mivel ez egy vizsgaelőadás, valószínűleg a cél az volt, hogy mindenki minden helyzetben megmutassa magát, még akkor is, ha a darab szempontjából nem szükségszerű. Szeretném kiemelni Márkus Lucát, aki színészi játékával a többieknél jobban magára vonta a közönség figyelmét. Rendezőként ifj. Vidnyánszky Attilának rengeteg jó ötlete volt. A rendelkezésre álló helyet a színészek maximálisan kihasználják.  Ugyanakkor történések sokaságát sűrítette bele ebbe a két órába, ezért érdemes akár újra megnézni, mert szinte lehetetlen ennyi ingert egyszerre befogadni.

ke_pernyo_foto_2018-10-02_16_58_06.png

Szabó Lőrinc fordítását Vecsei H. Miklós írta át. A dialógusok nagy része mai nyelven szólalt meg, és szórakoztatóan hatott. Ugyanakkor kicsit zavarónak találtam, hogy a cselekmény idejében is ugrálnak – van, hogy az eredeti dráma első részében szereplő történést csak az előadás végén látjuk. Véleményem szerint ezek az időbeli ugrások kevésszer adnak hozzá a darab értelmezéséhez.

Ezek után jogosan teszi fel az ember a kérdést: nem veszíti-e a darab az értelméből? Valamennyit biztosan, de a főbb történetszálakat lehet követni. Érdemes az ódrys vizsgadarab előtt elolvasni a drámát, vagy megnézni a Katona József Színház Ahogy Tetszik c. előadását. Ez is egy modern, jópofa átdolgozás, ami mégis a megszokott színházi élményt nyújtja: a közönség a nézőtéren ül, és a színészek a színpadon játszanak.

Sokan elvárják, hogy híres műveket úgy adjanak elő manapság, mint ahogy azt több száz éve tették. Szépen kiöltöznek, perecet vesznek a büfében, és meglepődnek, ha nincsen legalább egy szünet. Na, nekik is ajánlom, hogy legalább egyszer látogassanak el az Ódry Színpadra, hátha megváltozik ez a berögződésük. Félreértés ne essék, én is szeretek néha klasszikus darabokat megnézni, de a jövő a kreatív ötleteké!

Összességében nagyon tetszett az előadás. Az első része vicces és érdekes, ugyanakkor az eredeti műhöz alig van valami köze. A darab további része viszonylag érthető, viszont kicsit erős a váltás az előző történésekhez képest. Tény, ami tény: az itt látottakra sokáig emlékezni fogok.

Hamarosan jelentkezem!

Blogom facebook oldala:

NÓRA. PEER GYNT. INTERJÚK.

Andris

 

DUE-tábor

Sziasztok!

Tíz nyári napot töltöttem a DUE Médiahálózat táborában.  Élménybeszámoló következik:

Az első este kellett csoportot választani. Volt rádiós, vlogger, online, print újságírós, és még sorolhatnám. Több szempont miatt is az online csapatot választottam: egyrészt az a téma érdekelt a legjobban, másrészt nagyon szimpatikus volt a két csoportvezető, Dóri és Dani. Szerencsére szuperül éreztem magam a táborban, s ez részben nekik köszönhető.

Az első napokban sok dolgot tanítottak nekünk: híreket, interjúkat, tudósításokat készítettünk a megadott szempontok alapján. Amikor ez már ment, következett a "Virtuális Vasárnap". Ezen a napon azt a feladatot kaptunk, hogy próbáljunk mindenről tudósítani az online felületünkön, ami a táborban és közvetlen közelében történik. Érdekes volt, és egyben igen fárasztó is. 

Esténként szakemberek értékelték a csoportok aznapi munkáit. A Virtuális Vasárnapra írt cikkekkel meg voltak elégedve. Nem volt sok idő pihenni, mivel másnap a mi feladatunk volt a reggeli rádióműsor elkészítése. Hajnalba nyúlóan tervezgettünk, ötleteltünk, mire összeállt az adásterv. Nagyon érdekes volt látni, hogy milyen nehéz egy egész órás műsort összerakni – érdemes volt hajnalig fennmaradni. 

Másnap korán keltünk, és rögtön a stúdió felé vettük az irányt. Az elején még kicsit bátortalanok voltunk, de ez hamar elmúlt, és szerintem egész fain műsort raktunk össze. Kipróbálhattuk, hogy milyen, amikor egy adott szöveget kell felolvasni, és mennyire más, mikor spontán beszélhetünk valamiről. (A teljes adás a cikk végén található.)

A következő nap egy választott témáról kellett cikket írni. Sokat olvasgattam, interjúkat csináltam, és végül elkészült: 

img_2575.jpg

img_2576_2.jpg

Legutolsó feladatunk egy komplex anyag elkészítése volt. Ezt együtt csináltuk Domival, akit a táborban ismertem meg. Mint kiderült, mindketten imádjuk a régi slágereket, így nem volt kérdés a témaválasztás. Riportfilmet készítettünk a tábor lakóival, és a retro zenékről kérdezgettük őket. Ezzel az anyaggal elnyertük a tábor "legjobb online tartalom" díját. 

Volt olyan este, amikor a Facebook botrányról beszélgettünk, másik napokon buliztunk, vagy éppen arra vártunk, hogy kit szavaztak meg a tábor emberének. Persze nem maradhatott ki a balatonozás sem. 

Született több tábordal is, íme az egyik:

 ...itt egy dokumentum, hogy tényleg ott voltam, ha eddig nem hittétek volna el. :)

img_3053.jpg

Színházajánló:

1. Garázsbanda - Jurányi: Szuper, könnyed előadás, melyben egy tinédzser rockzenekar életét tudjuk nyomon követni. A színészek végig zenélnek a darabban, és viccből sincs hiány. :)

2. A Bajnok - Katona: Jópofa opera-paródia – a színészek végig énekelnek az előadásban. Pintér Béla ismét egy élvezetes darabot rendezett, amely nem teljesen fikció...

3. A Borbély - Katona: Már a helyszín is igen érdekes, ugyanis nem a színházban, hanem egy üzlethelyiségben játszódik a monodráma, melyet Bán János ad elő fantasztikusan. ...és, hogy mi vár a nézőkre? Legyen meglepetés! Annyit mondok, hogy szakállasok előnyben! :) 

Hamarosan újra jelentkezem, hiszen már elkezdődött a színházi évad. :)

Blogom Facebook oldala:

Andris

NÓRA. PEER GYNT. INTERJÚ.

Itt a nyár!

Sziasztok!

Beköszöntött a nyár - lezárult az idei évad. Jövőre szerencsére folytatjuk!  De mégis, mi minden történt az idén? 

Legutóbb a nagyváradi utazásról írtam. Köszönöm a Nagyváradi Szigligeti Színháznak ezt a kedves szöveget:

img_2412.jpg

A darab azóta is nagy sikernek örvend - mindig teltház van, sőt, sokszor az állójegyek is elkelnek. Idén már június elején is voltak nagyon meleg napok - ilyenkor is játszottuk a Nórát, ami azért ebben a jelmezben egy enyhe szauna - az előadás végén folyt rólunk a víz.

img_2351.jpg

Hangbeállás Keresztes Tamással 

Volt olyan, hogy beugróként vettem részt a Nórában, azaz nem a szokásos felállásban, hanem a másik zenészpáros dobosával, Elmóval játszottunk. Az előadás előtt többször elpróbáltuk a dalokat, mivel utoljára egy éve zenéltünk együtt. Szerencsére jól sikerült!

Ismét történt olyan, hogy a nézők nem érzékelték, hogy vége van a darabnak, ezért nem tapsoltak. Néztünk is egymásra, de szerencsére valaki gyorsan megtörte a csendet... 

Tavasszal folytatódott a Peer Gynt a Stúdió K-ban. Nem mindegyik alkalommal voltunk csúcson a kórussal, de azért rendben lementek az előadások. Sok ember nem hiszi el, hogy a pincében tényleg hideg van, ezért néha a színháznak kell adnia pokrócot a fázós nézőknek. Egy biztos: a közönségnek egy igazi kalandban lehet része a négy és fél óra alatt. Mi is izgalmasnak tartjuk a Faust kórussal az ott töltött időt. 

34818855_654644331546936_5882201227927748608_n.jpg

A DUE országos versenyén első lettem a blogommal, aminek nagyon örülök! Álmomban sem gondoltam volna... Így részt vehetek a nyári médiatáborukban, ahol többek között újságírást, videósújságírást, bloggerkedést, és sok más dolgot is tanulhatok. Majd írok egy élménybeszámolót az ott töltött hétről.

due.jpg

DUE eredményhirdetés

Kaptam egy nórás pólót, melyet a stábbal és a színészekkel is aláírattam:
img_2357.jpgAz biztos, hogy a falamon lesz a helye :)

Most ezeket a szuper előadásokat ajánlom:

1. Mondjad, Atikám! - Fantasztikus monodráma, melyet Vecsei H. Miklós írt, rendezett, és ad elő. Nagyon tetszett, hogy sokféle fényt és zenei effektet használnak, és a díszlet is kreatív. Feltétlenül nézzétek meg a Pesti Színház előadását!

2. Petra Von Kant - Rám nagy hatással volt ez a remek darab. Pelsőczy Réka fantasztikusat alakít. Jó ötlet, hogy a Katona Sufniban játsszák - nagyobb helyen nem lenne ilyen hatásos szerintem.

3. Magyar nátha - A magyar történelmet parodizálja rettentő viccesen. Tetszett, hogy csak minimális díszlet volt, de annak minden részét kihasználták. A három zseniális színész-rendező: Dankó István, Kocsis Gergely, és Vinnai András. A darab a DEKK színház előadása, amely a Jurányi Házban látható.

+1: Abigail bulija - Sajnos már nem játsszák,  én is az utolsó előtti előadást láttam. Rengeteget röhögtem, de közben éreztem a darab komolyságát. Ónodi Esztert alig lehetett felismerni a parókától... :) Itt belenézhettek az előadásba.

Úgy gondolom, hogy az idei évem nagyon jól telt! Rengeteget zenéltem színházon kívül és színházon belül is. Interjút készítettem Pelsőczy Rékával és riportfilmet csináltam a nagyváradi vendéjátékról. Ha még nem láttátok, nézzétek meg ezeket, no meg a zenekarom koncertjeit is! :)

Hamarosan újra jelentkezem. Ígérem, nem három hónap múlva! ;)

Blogom Facebook oldala:

NÓRA. PEER GYNT.

Andris

Nagyvárad

Sziasztok!

Márciusban a Nagyváradi Állami Színházba látogattunk a Nórával. Rengeteg izgalmas és érdekes dolog történt velünk. Élménybeszámoló.

Vasárnap reggel indultunk el Budapestről. Az ötórás út kellemesen telt, a színészek aludtak, mi meg beszélgettünk. Kicsit késtünk, ezért rögtön rohantunk a színházba. Az épület kivülről és belülről is hasonlít a Vígszínházra, hiszen ugyanaz az építész cég tervezte mindkettőt. A nézőtér és a színpad is hatalmas, az utóbbi pedig valamiért egy kicsit lejt.

A hangbeállást követően egy lejárópróbát tartottunk, ez annyit jelent, hogy a teljes darabot lenyomjuk felgyorsítva. Kriszta elmondta, hogy a díszlet miatt nem tudjuk használni a függönyt. Így azt találta ki, hogy Álmos és én beülünk a színpadra, elkezdünk játszani, és csak ekkor jönnek be a szereplők. A próba további részeiben végig nevettünk, mivel a színészek nagyon sokat viccelődtek, és teljesen máshogy formálták meg az általuk játszott karaktereket, mint ahogy szokták. Nem gondoltam volna, hogy ebben az izgalomban még erre is marad energiájuk. A próba után felmentem a legfelső emeletre, és onnan néztem le - fura lehet innen fürkészni az előadást, mivel a színpad igen messze van, viszont a terem akusztikája nagyon jó....

Íme, a nézőtér:

szi_nha_z.jpg

Érdekes, hogy az ottani ügyelőpult teljesen más, mint a Katonában, mivel nincsen kijelző, amin látni lehet, hogy hányan foglalták már el a helyüket. Szerencsére a helyi ügyelő volt az ottani „monitor", és ő figyelte a nézőteret. Izgalmas volt, hogy minket pillantott meg először a közönség a kezdésnél, s akkor láttam, hogy mennyi szempár szegeződik ránk. 

Szuper színházi este volt, a Nóra katonás előadásai közül a legjobb. Rengetegen jöttek el - még a csilláron is lógtak. Készült is egy kép a tapsrendről:

tapsrend.jpg

 

A színházból szerintem hiányzik egy olyasmi társalgó, mint amilyen a Katonában van. Az előadás közben csak a színpad melletti öltözőben lehet ülni, ezért suttogva kell beszélni. 

Este vacsora után a szállodában billiárdoztunk és beszélgettünk. Másnap utaztunk vissza Budapestre. Remélem,  lesz még alkalmam turnéra menni a Katonával!

Most pedig jöjjön a színdarab ajánlás:

1. Semmi - Frappáns, érdekes előadás, amiben bábok és színészek is egyaránt jelen vannak. A zene fontos szerepet kap -  különböző stílusok és hangszerek segítségével végig feszült hangulatot tudnak teremteni. Mindenképp 14 éven felülieknek ajánlom. A Budapest Bábszínház előadása.

2. Kérem, én még nem játszottam -  Szép Ernőt Trill Zsolt játssza, míg a számtalan szerelmét Bíró Eszter alakítja, aki fantasztikusan énekel. A dalokat Födő Sándor „Fodo" írta, és ő is kísér különböző hangszereken. A Rózsavölgyi Szalon minden zegét-zugát ötletesen használják ki.

3. Hernádi pont - Hernádi Judit önálló estje, melyben az életéről mesél igen szórakoztatóan, és persze énekel is. Pelsőczy Réka rendezése a Belvárosi Színházban látható.

JEGYEK. INTERJÚIM.

Blogom Facebook oldala:

Andris

Irány Románia!

Sziasztok!

Nagy örömömre Ady kedvenc városába, Nagyváradra látogatunk el hamarosan a Nórával.

Március 25-én fogjuk előadni Romániában a Nórát, a HolnapUtán Fesztiválon. Elcsodálkoztam, miután megnéztem, hogy mekkora az ottani színházterem - hatalmas. Mutatok is róla egy képet:

ke_pernyo_foto_2018-02-24_16_19_34.png

Helyek még vannak, ha esetleg valaki épp arra járna... :) 

Októberben írtam utoljára, azóta sok érdekes dolog történt az előadásokon. Az egyik végén elénekeltem a zárójelenetet, és utána fél perc teljes csend következett. Nem tudták a nézők, hogy vége van a darabbnak, mi pedig azt hittük, hogy ennyire nem tetszett nekik, még meg sem tapsolnak. De ez a színház varázsa. További érdekesség, hogy ugyanezen az előadáson, Eszter dala (Somebody To Love) után megtapsoltak minket. Ilyen sem sokszor történik, bár nem reklamálnék érte... :) 

Néhányszor angol felirattal vetítik az előadást. Ez nem könnyű feladat, hiszen a szöveg nem automatikusan megy, hanem kétsoronként kell egy embernek továbbgörgetni. Erről és még számos színházi teendőről EBBEN a videóban láthattok részletes beszámolót.

Nagy örömömre még mindig rengeteg embert érdekel az előadás, folyton teltház van, sőt jellemző, hogy állni is szokott néhány néző. Megfigyeltem egy érdekességet is: általában, ha a közönség sokat nevet az előadáson, kevés tapsot kapunk, ám ha csak kevésszer mosolyodnak el, akkor sokkal nagyobb a siker a darab végén. Eddig még nem jöttem rá az összefüggésre...

Eszter száma közben egyre inkább igyekszünk a színházon belül koncerthangulatot teremteni. A visszajelzések alapján ez sikerül is.

Rólam és a hangszerparkról készült is egy kép nemrég:

img_1206.jpg

A Facebookon írtam, hogy innentől kezdve lesz egy újítás a blogon - minden bejegyzés alatt ajánlani fogok előadásokat, melyeket mindenképp érdemes megnézni.

1. Egy őrült naplója - Egy zseniális monodráma, melyet a fantasztikus Keresztes Tamás ad elő, közben pedig saját maga zenél looperek segítségével. A díszletet is ő tervezte. Végignézhetjük egy ember teljes leépülését, majd megőrülését - a darab után sokáig a látottak hatása alatt álltam.  Életem egyik legjobb előadását néztem meg tavaly, a Jurányi Házban. Kötelező!!! :)

2. Ascher Tamás Háromszéken - A darab főpróbáját láttam, szerintem nagyon szórakoztató és vicces, rengeteg jó poénnal. Rendhagyó előadás - a Katona színpadán ritkán láthatunk ilyet. A felnőttek talán nálam is jobban élvezhették, hiszen ők jobban ismerik a történet szereplőit.

3. Nem vagyunk mi barbárok - Nagyon egyedi humorral, kifugurázva mutatja be a rasszizmust, a vége pedig elgondolkodtató és egyben megrázó. A négy színész fantasztikusat alakít a darabban. 

Nagyvárad után biztos, hogy jelentkezem egy élménybeszámolóval, illetve hamarosan egy meglepetéssel is.

Blogom Facebook oldala:

 

Andris :)

 

 

 

Elkezdődött!

 

Sziasztok!

Elkezdődött az idei színházi évad - már számos előadásom volt. Rengeteg érdekesség történt ezalatt az egy hónap alatt...

interjú

Még nyáron tettem ki az interjúmat, amit Keresztes Tamással készítettem. ITT tudjátok meghallgatni. Nagyon nagy megtiszteltetés volt, hogy Tomi ilyen őszintén válaszolt a kérdéseimre - nagyon megfogtak a gondolatai...  Több interjút is készítettem az évek folyamán. Kulka Jánossal, Máté Gáborral, Tasnádi Bencével és Dargay Marcellel. ITT hallgathatjátok meg a beszélgetéseket. Az elsőt 2015-ben készítettem -  azóta próbálok fejlődni, s minél minőségibb tartalmat létrehozni. Viszont ami nem változott az évek folyamán, az az interjú formátuma. Véleményem szerint sokkal jobban vissza tudom adni a beszélgetés hangulatát, ha hangfelvételként teszem közzé, és nem leírva.

felújító próba

A Nórának egy felújító próbája volt. Tartottunk előtte egy zenei próbát, mivel a mutálás miatt át kellett transzponálni a dalokat egy másik hangnembe, amiben kényelmesen tudok énekelni.. Ez után lejátszottuk egyben a darabot, kis megállásokkal. A Peer Gynt-nek egy felújító próbáján sem vettünk részt, de szerencsére így is jól sikerült az első előadás. 

díjak

A Színikritikus Díjátadó Gálán a Nóra megkapta a legjobb rendezés, a legjobb jelmez és a legjobb női főszereplő díjakat. A Peer Gynt-t, pedig az év legjobb független színházi előadása lett. A Katona készített is a díjátadóról egy videót, amit ITT nézhettek meg.

 dijatado.JPG

Nézzétek meg a blogom Facebook oldalát is! 

Nóra JEGYEK. Nóra OLDALA. Peer Gynt OLDALA. 

Andris :)

 

Utolsó Nóra az évadban

Sziasztok! 

Kicsit elmaradtam a blogírással, de sebaj, most bepótolom. Június végén játszottuk az évadban utoljára a Nórát. Na, de most összeszedek mindent, amit csak tudok... 

Vicces arra gondolni, hogy novemberben(!!!!) kezdtünk el próbálni és december végén már bemutattuk. A másfél hónap próbafolyamat intenzíven, de nagyon jól telt. Sokszor visszagondolok arra, hogy mennyire hiányzik... Bejártunk minden nap a színházba, rengeteget zenéltünk, jókat viccelődtünk... 

Aztán elérkezett a főpróbahét... Ebben az időszakban minden percről percre változott. Ekkor kezdett összeállni az előadás. Ilyenkor az egész napot ott töltöttük a színházban. A tapsrendet a nyilvános főpróba előtt beszéltünk meg. Nyilván ezen az előadáson kellett elszakadnia a gitárhúrnak... A hajunk is be volt festve.

Majd másnap a premier előtt még tartottunk próbát. Kiderült, hogy a UV rózsaszín és narancs hajfesték nem a legjobb, mivel a sötét színpadon a nézők a mi világító hajunkat nézik; így a festés helyett egy jó sérót csinál nekünk Barbi - a fodrász. Nagyszerű premierünk volt, hatalmas sikerrel. 

Készítettek videofelvételt a Nóráról. Az volt az egyetlen előadás, amikor  megállás nélkül köhögtek a nézők... :) Volt aki állva tapsolt, de volt olyan is, aki elaludt az első sorban. Egyszer angol feliratot is vetítettek a darabhoz. A kritikák pedig nagyon dicsérik a Nórát, örömömre. Megnéztük zenésztársammal, Álmossal az előadást, amikor a másodszereposztás játszott. Érdekes volt a nézőtérről figyelni a jeleneteket.

Júniusban Pécsen töltöttünk két napot, mivel ott is eljátszottuk a Nórát a POSZTON. Aztán néhányszor még lement a Katonában az előadás és beköszöntött a nyár...  

Íme egy összeállítás a kedvenc képeimből. :)

...és videók a Nóráról: ITT      

A blogom Facebook oldala:

 

Jegyvásárlás EZEN a linken. A darab honlapja ITT.

Andris :)                                                                                                          

  

 

  

  

 

     

 

 

Peer Gynt

A Stúdió K Színház bemutatója

Sziasztok!

Képzeljétek, a Faust fiúkarral énekelünk az előadásban, amelynek júniusban volt a bemutatója. Egy héttel a premier előtt tudtuk meg, hogy mi is szerepelni fogunk - nagyon izgi volt. :)

Június 4.-én volt az első próbánk, ahol bementünk a hatalmas pincerendszerbe, s megmutatták, hogy mi hol fogunk énekelni.  (Tényleg hideg van ott, ezért a harminc fokban cipeltük magunkkal a télikabátot, hosszúnadrágot, sálat....) Miután megtudtuk, hogy hol fogunk állni, rögtön kérték, hogy énekeljük el a dalokat. A kórusból legalább négy ember nem volt ott az előző próbán - többek között én sem -, tehát mi nem is hallottuk addig a kórusműveket.

Izgalmas gondolatok, érdekes dallamok... Mi vagyunk Peer Gynt gondolatai, múltja, emlékei. A nézők számára meglepő módon bukkanunk elő.

Szerencsére jól szólaltak meg a dalok. Ezután még a szabadban gyakoroltunk egy ideig.. Úgy volt, hogy nem is lesz több próba a premierig, de aztán csütörtökre beiktattak egyet. Akkor is lementünk a pincébe és többször végig énekeltünk mindent. Hegymegi Máté - a rendező elégedett volt velünk. Este még kóruspróbán átvettük az egészet. Másnap pedig a nagy nap következett. Megtudtuk, hogy háromnegyed tizenegytől, tizenegyig leszünk "színpadon". Kilenckor találkoztuk az Astoriánál, s közösen elmentünk Kőbányára. 

Az előadás több helyszínen játszódik - a színházban kezdődik, majd busszal szállítják  a nézőket Kőbányára, aztán a Bakáts téri templomban van vége. 

Megérkeztünk a pincerendszerhez és felszálltunk a buszra, ami a  nézőket szállítja. Ott elpróbáltuk a dalokat, majd felöltöztünk a téli szerkóba, s bementünk a pincerendszer elé. Megtudtuk, hogy színes esőkabátokban fogunk énekelni - gyorsan kiosztották őket. Majd vártunk. Hirtelen szóltak, hogy hamarosan mi jövünk - így halkan bementünk a pincébe egészen addig a falig, ami előtt majd lesz a jelenésünk. Megkaptuk a jelet, besétáltunk és elénekeltük a dalokat.... Jól sikerült. :)

Pár kép:

peer_gynt.jpg

Júniusban öt előadás volt, jövőre pedig folytatódik. Az előadás honlapja EZEN a linken érhető el.

A blogom Facebook oldalát itt találjátok: 

Andris :)

Himmler Andris blogja

Himmler Anddris blogja

Click this link to test an event handler.