... Tehát, az egész zenei anyag megváltozott. Ez elég nagy gondot okozott, mert ezt már sokat gyakoroltuk. A változás az volt, hogy most nem három, hanem csak két szólamban énekeltünk és, hogy bizonyos dalok hosszabbak lettek.  De ez  nem jelentett  különösebb problémát. De itt jött a bökkenő. Kiosztottak egy kottát, amivel több nehézségünk is akadt. Az egyik, hogy, tele volt #-es és b-s előjegyzéssel. De a próba végére egészen elviselhetően énekeltük. A másik gond az volt, hogy az előző próbán némelyik dalnál a szöveget egészen máshogy énekeltük rá. Például volt olyan ahol úgy énekeltük rá eredetileg, hogy kéééklik igézőn, pedig így kellett volna: kéklik igézőn. Aztán amikor, már örültünk, hogy ilyen jól megy, akkor derült ki, hogy ezt már el kéne kezdeni tanulgatni a szöveget, ami akkor nagyon nehéznek tűnt. Persze ezen a próbán egy kicsivel nagyobb nyüzsi volt, mint a többin. Zsóka kitalálta, hogy aki nem bír magával, amíg nem ő énekel, hátra mehet a terem végébe, és ott fekvőtámaszozhat. Többen is éltek a lehetőséggel. Én nem voltam köztük, mivel én amúgy is utálom a fekvőtámaszt, hát fölöslegesen nem fogom csinálni:-) Most, mivel, délután próbáltunk, feltűnt, hogy elé rossz a világítás, olyan álmosító. De azt is észrevettük, hogy a nap nem is olyan korán megy le, mint télen. Tehát a lámpa iránti haragunk egy kicsikét oszlott, mert a jó időnek köszönhetően, majdnem az egész próba alatt világos volt. Ma azt is kipróbáltuk, hogy milyen ha Zsóka nem zongorázik, mert az előadásban sem fog. Na így már egy picit nehezebb volt. Körülbelül ennyi történt a második zenei próbánkon.

Andris:-)